Illúziók, avagy a megteremtett valóság:

- Szóval ott tartottunk, hogy nem találtam a helyem a való világban. Nem találtam hozzám hasonló gondolkodású embereket. Ekkor nagyon érdekes és logikus dolog történt. Megteremtettem magamnak egy másik valóságot, ami csak bennem létezett.

- Nos, ez nagyon erősnek hangzik. Még mielőtt bárki azt gondolná ez klinikai eset, előbb néhány szó arról mi is a valóság és mi az illúzió.

- Biztosan veled is előfordult már, hogy vágytál valamire, egy célra és elképzelted azt magadban. Pl. egy széplány vagy fiú láttán elképzelted, milyen lenne, ha vele lehetnél. Nos ez az általunk teremetett illúzió, ami lehet később valóság. Gondolom az is előfordult már veled, hogy alvás közben álmodtál és hírtelen felriadva, azt sem tudtad az álom volt vagy a valóság. Azt sem tudtad hol vagy, és nappal van, vagy éjszaka. Nos igen: a tudatunk nem tud különbséget tenni az elképzelt valóság és a valódi valóság között.

- Visszatérve az én életemhez, pontosan ezt tettem, tudatosan. Amikor elviselhetetlen volt számomra a valódi valóság, megteremtettem magamnak a saját valóságomat, amiben jól éreztem magam. Mintegy szerepjátékot játszottam a saját tudatomban, amit valóságként élhettem meg, és boldog lehettem. A hangsúly itt pontosan azon van, hogy amikor ezt "játszottam" mindvégig tudatában voltam annak, hogy ez nem a valódi valóság, csak kellemes illúzió. Ugyanis ha valaki elveszti a fonalat, és nem tudja megkülönböztetni a valódi valóságot az illúzióitól, azt hívja az orvostudomány tudathasadásnak.

- Hol itt a lényeg? Visszagondolva ez a legjobb "trükk" a világon. Teremtsd meg magadnak a saját világodat, amiben jól érzed magad, képzeld el, hogy az a valóság. Majd valósítsd meg azt a valódi valóságban. Na ezt felejtettem el akkor kamasz fejjel megtenni.

- Kockázatok és mellékhatások: Na igen. Ez volt az illúziók "jó" oldala. Csak van ám ennek egy fordított "rossz" oldala is. Amikor a sikertelenségünket képzeljük el. A félelmeinket vetítjük ki a tudatunkban, szintén illúziók formájában, majd afelé haladunk, amit elképzeltünk. Mondhatjuk azt is, negatív célokat tűzünk ki magunk elé és célként haladunk azok felé. Tehát az a tapasztalatom, hogy a  félelmeinkkel a KUDARCOT tervezzük. Szerintem ez maga a depresszió, ami szerintem nem betegség, csak egy lelki állapot. Amikor úgy érezzük nincs megoldás, nincs kiút. Hmm.